- Én otthon szoktam kertészkedni, de a kutyám szétrúgja két óra alatt, úgyhogy nincs sok értelme. Egy kétéves puliról van szó...
- Imádom a pulikat!
- Én is, fantasztikus személyisége van! Tulajdonképpen azt csinál, amit akar.
- Gondolom, nőstény.
- Hát persze.
- Én meg soviniszta.
Aztán Pázmáneumnál leszálltak.
l1: olyan vagy, mint a NatGeon azok a kis báránykák, akik ha hallanak valamilyen dörrenést, eldőlnek, mert azt hiszik, lelőtték őket. még semmi se történt de te már össze vagy esve.
l2: pedig körbe is mentünk bag-tura, meg arra a kis falvakon, a kátyúk miatt, meg hogy érezzem az utat. arra a madár se jár... csak szekérrel.
ke: - Hagyja ott azt a karót! A rendőrség azt mondta, annak ott kell lennie!
bv: - Te nem fogod összetörni az én buszomat!
ke: - Anyádat!
bv: - A te anyádat!
kisfiú: - Apa, miért veszekedtek a bácsik?
apa: - A busz nem fért el a karótól, ezért a sofőr eltette az útból, amit a másik bácsi szerint nem lett volna szabad, és ezen összevitatkoztak.
kisfiú: - De miért veszekedtek?
apa: - Nem tudom megmondani, miért veszekedtek, csak azt, hogy min.
s1: én nem értem a cseheket, hogy mit ünnepelnek ezen, mikor se nekik, se a szlovákoknak nem tetszett az egész. illetve vannak olyan rosszindulatú pletykák, hogy a csehek ez idő alatt elhoztak mindent szlovákiából, amit tudtak.
s2: ja, tök olyan, mintha a magyarok azt ünnepelnék, hogy mondjuk 150 éves az osztrák-magyar monarchia.
s1: és ferenc jóska hasonmások lepnék el az utcákat, és lehúznának cigire.
s2: ja, ráadásul németül.
ms: hozzál már nekem valamit!
bs: okés. (kimegy a pulthoz.)
ms: de ne váltsd fel a tizest, kell fényképezőgépre. bátyámmal vesszük közösen.
el: nálam csak ajándékutalvány van. abból veszem meg holnap a középfölde atlaszt.
ks: középfölde atlaszt? ja.. tudom.. mordor itt volt magyarországon. (rágyújt.)
el: füstös lesz a hajam!
ms: te kocsmába jöttél, nem? még jó, hogy a múltkor nem voltál ott. nagy poén volt, ketten elszívtunk egy doboz mentolos cigit.
bs: (visszaér a sörökkel.)
ms: köszi. szóval bátyámmal megyünk a boltba, nem hiszitek el, milyen kütyük vannak.. múltkor láttuk, hogy van valami vízmértékes telefon. ugyanolyan van az oldalában, mint amiket az építkezéseknél használnak. tiszta hülyeség, ennyi erővel egy tál vizet is árulhatnának kurvadrágán.
bs: meg azér is szar, mer a telefon görbe.
el: (elege lesz a témából.) jöttök hozzánk?
ms: én biztos hazamegyek, mert holnap dolgozatot írok.
el: (valahogy elszédeleg ms-ig, aki az asztal túloldalán ül, megöleli, majdnem csókolóznak)
bs: (elcsügged.)
ks: (cigizik, elvan.) na, a tévé maciról lemaradtál, töltheted le holnap reggel..
ms: (röhög.) ja, ma már nincs is miért élnem..
PF: hátulról kocog a előre és kopog a villamosvezető ajtajának ablakán -Bocsánat, elnézést! VV menetközben kinyitja az ablakot
PF: Elnézést kérek, de mi nyomtuk a gombot és nem nyílt ki az ajtó. VV válaszol valamit, nem hallani.
PN: (PF háta mögött fennhangon, az ablakon kinézve) -Nem áll meg a rendelőknél!
PF: -Nem tetszik megállni a rendelőknél? -hátra sem fordulva, VV-t kérdezi
PN: -Nem! -mondja fennhangon, kinézve az ablakon
PF: -És legközelebb hol áll meg? - kérdezi VV-t, akinek válaszát nem hallani
PN: -A Balázs Bélánál! - hangosan, az ablakon kinézve
PF: -A Balázs Bélánál, ahol a 24-es villamos? - kérdi VV-t, akinek a válaszát nem hallani
PN: -Ez kocsiszíni villamos, arra megy be - mondja oda sem nézve
VV lassít és megáll az előtt a kereszteződés előtt, ahol a kocsiszínbe tartó villamosok elhagyják a 30-as villamos útvonalát és ráfordulnak a 24-es villamos útvonalára. Szabad jelzésre vár.
PF: -Bocsánat, nem tetszik most kiengedni minket? VV mond valamit, PF megnyomja a leszállásjelző gombját, az ő ajtaja ki is nyílik, de hátul a családnyi csoport látszólag mintsem tud arról, hogyha megnyomja a gombot, akkor leszállhatnak. PF kezd kilépni, hátranéz a családra, akik csak állnak az ajtó előtt. Ki tetszik nyitni az ő ajtójukat is? - kéri VV-től, akit nem hallani, hogy mit mondd
PN: -Meg kell nyomni a gombot. - PN oldalranéz, miközben VV nem hallhatóan mond valamit, PF hallgatja majd hátraszól
PF: Nyomjátok meg a gombot!
(megnyomják, leszállnak)
u.: - ne haragudjon, érdeklődhetek magánál... kérdezhetek valamit?
p.: - persze. tessék!
u.: - mikor megy vissza a másik vonat egerbe?
p.: - másik vonat? (nem érti. én értem, mert előttem szállt le pár perce az egri ingáról) ...három óra húszkor.
u.: - három óra húszkor? ötösi nincs?
p.: - ötösi? (nem érti) nem, nincs. három óra húszkor megy.
u.: - akkor arra sokat kell várni... ne haragudjon! arra kérek egy jegyet.
p.: - tessék. (kiadja.)
u.: - akkor mikor megy... a vonat?
p.: - három óra húszkor.
u.: - má' ne haragudjon. három óra húszkor. köszönöm szépen!
p.: - semmi baj, szívesen.
u.: - má' ne haragudjon, nem azér' kérdezem meg olyan sokszor. hanem mert... iszom. ez betegség. mióta meghalt a feleségem, nincs életem.
p.: (döbbenten hallgat)
u.: - viszlát!
p: - viszlát!
2 perc múlva visszajön:
u.: - ne haragudjon már, hogy ilyen tuskó paraszt vagyok, boldog újévet! nem mondtam, hogy boldog új évet...
p.: - (csodálkozik.) magának is!
5 perc múlva megint visszajön:
u.: - kezét csókolom a kis kezét. megvettem én a jegyet?
p.: - meg.
u.: - akkor elhagytam. tudja mióta vagyok én kikészülve? nagyon szomorú ez nekem. nem is számítottam rá.
p.: - hát... igen...
u.: - magának is látom, fáj a dereka...
p.: - meg éhes vagyok, meg minden bajom van.
u.: - hát egyen, csókolom, egyen már valamit! ne minket nézzen! ne az utasokat nézze! az utasok azok utazzanak! maga különben nagyon kedves hölgy. kedves, meg tanult is. magának is van iskolája, ahogy nekem. emlékszem mikor gimnáziumba jártam... meg egyetemre. én jártam egyetemre. tényleg. a marczibányi tér kettőbe, a mozgássérültek közé, mert már akkor is az voltam... különben... elvesztettem a jegyem... vagy elhagytam valahol. (elindul kifelé.) viszlát!
1.: - Én megbecsülöm őket, ha ugyanúgy dolgoznának, mint a többiek. De nem.
2.: - Én jópárar ismerek közülük és nem akarok egy tagjából egy egész népre következtetni.
3.: - Húzzanak innen a francba, aki nem magyar.
1.: - Adnan sem magyar.
3.: - Adnan más, rá már nem tudok úgy tekinteni, mint egy idegenre, ő már például itt született.
1.: - Az összes oláh is itt született.
3.: - De nem, ezek mások, ki kell ezeket írtani.
2.: - Hát vagy munkatáborokba zárni.
3.: - Ezek semmire sem alkalmas, állatok.
1.: - Arbeit macht frei!
3.: - Mégegyszer, állatok. A buzi liberálisok beszélhetnek akármit, én viszont ebben nőttem föl, és pontosan jól tudom, hogy ki kell őket írtani, a jó büdös picsába, mert nem alkalmasak rá, hogy ebben a kibaszott társadalomban éljenek. Ki kéne írtani a vezetést is, mert szándékosan tönkreteszik az országot, szociális vezetést, ez nyilvánvalóan az ország hanyatlásához vezet. Szánt szándékkal teszik tönkre az országot.
2.: - Az a baj, hogy lassan kezdem én is így érezni. De ott van egy tízéves kisgyerek, arra nem mondod, hogy őt is.
3.: - Ha a szülei így nevelték, hogy életképtelen legyen, akkor le kell lőni. Kik kellene alóluk rántani a szociális hálót, két év alatt rendbejönne minden, értd? Két év alatt! Csak ezek a buzi liberálisok.
2.: - Kellenek támogatások, rászorulnak bizonyos emberek...
3.: - Ha valaki nem képes kialakítani maga köré azt a szociális könyezetet, az ki kell végezni, végezzük ki a picsába, vagy húzzon el a kurva anyjába. Lemenni egy ilyen olaszliszka tipusú faluba egy golyószóróval és házról-házra menni, és egyenkén. Egy este alatt olyan 150 cigány kiírtani. Midenki tudná miért történt, mindenki. És ez egy működő modell.
2: - De hát öregedő a társasdalom, föl kell tölteni fiatalokkal.
3.: - Annyi kibaszott magyar van a határokon kívül, miért nem velük, mi? Egymillió kínait idehozni, bazmeg.
1.: - Tizenhat tonnát raksz és mennyi a bér? -énekli a dalszöveggel
3.: - Nem hallgatsz te túl sok Kispált?
1.: - Csak küszködj és... ...a nevem, becenevem.
2.: - Kurvára van ezekben a dalszövegekben valami.
3.: - Ja!
N: - És az unokák?
Már iskolások?
F: - A nagyobbik
már mehetne, de inkább visszatartjuk. Olyan pici, törékeny szerintem… Jobb, ha
csak később megy.
N: - Ja, ott is
összevonások vannak, ugye? Összevonnak két iskolát. Persze, hadd maradjon még az
oviban, jó az.
F: - Úgyis lány,
még ha fiú lenne… A katonaság miatt… De így nem számít. És maguknál mi újság? Most
tudtam csak meg, hogy az Emi lisztérzékeny.
N: - Áá, pedig
biztos mondtam korábban is. Lisztérzékeny. Én is az vagyok. Mindketten azok
vagyunk. Úgyhogy sütök, kétnaponta. Kalácsot, kenyeret. Csak messze van a bolt…
Speciális lisztet kell vennem, és ki kell mennem vagy a Lehel téri piacra, vagy
a Soroksári útra. Elég macerás, de hát ez van.
…
F: - Csókolom!
N: - Viszontlátásra!
szerelő: - ne tartson fel, bandi bá'!
portás: - pistikém, az isten fizesse meg!
szerelő: - az a baj, bandi bá', hogy engem soha nem ér utól az isten...
lány: - szia. adsz a sörödből? odadom a fél cigim...
fiú: - tessék... nem kell. depressziós vagyok.
lány: - ezzel a busszal jössz?
fiú: - aha... neked tényleg ilyen nagy a homlokod?
lány: - ja, az okosság jelképe.
fiú: - van gyújtód?
lány: - haggyad már a homlokomat, nincs azzal semmi gond. még csak nem is fáj... hé, ne ülj le, hideg van! nézni is rossz.
fiú: - de leülök. amikor depressziós vagyok, kiélvezem az életet.
lány: - előbb még nem voltál az.
fiú: - és honnan jössz?
lány: - kocsmából.
fiú: - melyikből?
lány: - mindegy.
fiú: - melyik a kedvenc kocsmád?
lány: - mindegyik a kedvencem. (nevet)
fiú: - akkor te frankón piálós csaj vagy.. (nevet)
lány: - nem. (megsértődik) most mondj valami jobb programot otthon...
fiú: - te olyan szép vagy, ne viselkedj így!
lány: - kurvára nem vagyok szép.
fiú: - de szép vagy és ne viselkedj így!
lány: - haggyál, kurvára depressziós vagyok.
fiú: - nincs pasid?
lány: - gyűlölöm az összes pasit.
fiú: - csókolj meg!
lány: - csókolózik a halál!
fiú: - szeretkezni se szeretsz?
lány: - szeretkezik a halál.
fiú: - ez jó... szeretkezzünk a halállal!!!
lány: - menj te a fenébe!
fiú: - nem akarsz velem jönni?
lány: - én most egy barátnőmmel találkozom.
fiú: - és ő milyen?
lány: - nem valami szép csaj, de kurva aranyos.
fiú: - jó, akkor én majd rád hajtok...
lány: - a kelkáposzta, az télleg bebaszott...
fiú: - ja... az, hogy fasírt, az oké, de hogy kelkáposzta, az télleg bebaszott.
lány: (összekacag a másikkal)
fiú: - mer érted, suliban vagyok egész nap, aztán elmegyek edzésre, ott vagyok hatig, hazamegyek, és mi van vacsorára? kelkáposzta. fasírtot ehettem volna, anyám meg azt mondta, hogy egyem kenyérrel. hát nem vagyok én csöves, hogy kenyeret egyek. nem is ettem inkább akkor semmit. na jó, összedobtam egy tojást, de az semmi..
lány: - persze, összedobtál... a levegőben, mi?
fiú: - ja, a levegőben. (mutatja, amint összedob a levegőben két tojást. még jó sokáig ezen nevetnek.)
fiú: - és mit fognak csinálni?
lány: - arctisztítás, szemöldökszedés, szemöldökfestés. tudod, hogy fogok kinézni? csupa piros pötty lesz az arcom, a szemöldököm meg tiszta piros.
fiú: - akkor inkább utána találkozzunk...
lány: - á, felőlem végignézheted.
néni: - Mész?
munkás: - Megyek.
néni:
- Aztán hova mész?
munkás: - Megyek a strandra.
néni: - Strandra..
munkás: - Peee. /é.:persze/ Megyek dolgozni. Gyuri otthon van, fekszik. Megint beszedett valamit.
néni: - Na..
munkás: - A múltkor is nekem kellett menni a Zöldesbe parkettát rakni a szabadnapomon.
néni: - Nem normális, hogy mindig beszed valamit.
munkás: - Sajnos.
néni: - Piroska?
munkás: - Megvagyunk, vagyogatunk.
néni: - Aztán gyertek el! Mióta bent laktok, alig jöttök.
munkás: - Az befele is ugyanannyi mint kifele! Sok munka van, Margit néni.
néni: - Aztán csak gyertek, ha ráértek!
István: - Na, és miért rúgtak ki?
József: - Hát nem tudom, szerintem igazán...
István: - Mert okos voltál, mi?
József: - Lehet.
István: - Ja az a te bajod, hogy túl okos akarsz lenni mindig.
József: - Tudom mire gondolsz, de...
István: - Ezt már régen elakartam mondani, de mindig részeg voltam. Szóval az a te bajod, hogy hülyén vagy okos.
József: - ??? (nevet)
István: - (nem zökken ki, folytatja) Mert mindig az ember képébe vágod, hogy milyen.
József: - Dehát engem azért kedveltek, mert őszinte vagyok.
István: - De nem szabad ezt tenni. Nem szembesíthetsz emberket önmagukkal. Nagyon sok dolgot látsz meg bennünk, de nem élhetsz ezzel vissza...
József: - De én csak őszinte vagyok.
István: - De nem szabad. Ez nagyon önző dolog. Nem feltétlen kell valamit kimondani, sokkal többet tudsz segíteni, ha fölismered egy tulajdonságait és a keze alá dolgozol.
József: - De hát épp ez lenne az önző.
István: - (fölemeli a hangját) Lófaszt! (visszacsendesedik) Nem terheted rá a másikra a felsmeréseidet, ezt értsd meg! (közben hevesen gesztikulál a jobbkezével, összecsippentett ujjakkal, tipikus magyarázó, sulykoló kéztartás)
József: - Aham, asszem tudom, mire gondolsz.
István: - Áhh, hagyjuk, úgyis hozzák a fröccsöt.
Észak: -EÜ bázis jelentkezz, itt Északi Bázis!
Bázis: -Itt EÜ bázis.
Észak: -Megindult szülés az Északi Bázison.
Bázis: -(félre, a mentőáplónak, meg a sofőrnek) Ez hülyéskedik? (rádióba) Ismételd, Északi Bázis!
Észak: -Megindult szülés az Északi Bázison.
Bázis: -Nem hülyéskedsz?
Észak: -Komoly, gyertek.
Bázis: -Vétel, indulunk.
Észak: -Vétel.
Bázis: -Oké, mi megyünk, a 117-es maradjon itt. Induljunk.
56: - Az unokámnak is van ilyenje.
78: -
Képzelje, itt a nyakamban kell lennie. Legutóbb is megijedtem, hogy nem volt nálam.
56: -
Elveszítette?
78: - A piacon kaptam észbe, hogy hol a kulcsom? Megtapogattam itt a nyakamban, de nem volt ott. Itt.
56: -
Elveszítette?
78: - Nem, otthon felejtettem.
56: -
És akkor hogy zárta be az ajtót?
78: -
A konyhában volt, nem vittem magammmal.
56: -
És az ajtót, azt hogy zárta be akkor?
78: -
Nem volt bezárva...
56: -
A zárban felejtette?
78: -
Nem a konyhában volt, biztos csak behúztam magam után... (szünet, elrévedezvik)....a piacon. Jaj, olyan meleg volt.
56: -
A nagy meleg engemet is megvisel, sok folyadékot kell inni!
78: -
Ebben a nagy melegben itt fáj, ott fáj. De tetszik tudni, addig jó, amíg fáj. (nevetnek)
56: -
Hát igen.
78: -
Én olyan szerecsés vagyok, hogy mindig ilyen segítőkész emberekkel találkozom.
56: -
Vigyázni kell azért.
78: -
De én mindig olyan kedves, mosolygós, segítőkész emberekkel találkozom. Valamint... (szünet, mintha megpróbálna valamit felidézni) ...ez milyen busz tessék mondani?
56: - Negyvenes. (magamögé néz, a kijelzőre) Negyvenes, fekete negyvenes.
78: - És hová megy?
56: -
(alig láthatóan meghökkenve) A Móricz Zsigmond körtérre. Hová tetszik menni?
78: - Nem tudom. Mennyi az idő?
56: - Háromnegyed nyolc. Hová tetszik menni?
78: -
Nem tudom. Móricz Zsigmond körtér? (gondolkozik) Ki, a kiskertbe. Azt hiszem.
56: -
Ilyen későn ne tessék kimenni.
78: -
Csak ide, Téténybe.
56: -
Késő van már ahhoz.
78: -
(lassan ismételi) Késő.
56: -
Egy óra múlva, már kilenc. Tessék inkább hazamenni.
78: -
Már ennyi az idő? Biztos elbóbiskoltam othon. Pedig csak lefeküdtem az ágyba. (szünet) Biztos elaludtam.
56: - Biztos. Tessék hazamenni. Tessék a buszon maradni, aztán a végén tessék átmenni az úton és visszaszállni.
78: -
Igen. (láthatóan, mintha törné a fejét) Biztos a nagy melegben elbóbiskoltam az ágyban.
56: -
Késő van.
78: -
Késő. Hmm.
56: - Igen.
78: - Hazamegyek.
cs: -Szép kisasszony! Hölgyem! Szereti a verseket?
án: -A szép verseket szeretem, igen.
cs: -József Attilát szereti?
án: -Igen.
cs: -Imádja?
án: -Szeretem.
cs: -No, van itt ez az újság, 70 Ft-ért adok. Versek vannak benne.
án: -Nem kérek, köszönöm.
cs: -5 Ft-ért, 1 Ft-ért odaadom. Valami kis apróért.
án: -Nem kérem, köszönöm. Tényleg.
cs: -Miért, szegény? Nincs pénze?
án: -Igen, szegény vagyok.
cs: -Tudja mit, adok egyet ingyen! Ajándékba.
án: -Jaj, köszönöm, igazán nem kell.
cs: -De-de, fogadja csak el. Na, itt van. (Az egyik középső példányt adja, amelyik tiszta.)
án: -Hát, köszönöm, nagyon kedves!
cs:
(elmenőben) -Végem van, ha iszom.
án papírt, tollat vesz elő és elkezd írni.
cs: -Jaj, nem azért jöttem vissza, csak azt hittem, összefirkálja!
án: -Nem-nem, csak én is írok, mert megihletett.
cs: -Akkor jól van! Már azt hittem, összefirkálja. Én meg lejmoltam ezt a cigarettát (mutatja),
pénzt nem adnak. Mindenki szegény! Csak tudnám, akkor én mi vagyok! Na,
viszlát! Majd jövök visszafelé még, aztán meghívom egy fagyira!
cs: -Már megint összetalálkoznak az útjaink? (mosolyog ezerrel) Hááát ilyet! Komolyan mondom, ha még egyszer találkozunk, én meghívom egy fagyira! Ekkorára!
(Mint a horgászok, mutatja hogy kb. akkora fagyira fogja meghívni: mint ő maga.)
lány1: -Átmegyek...
lány2: - Te nem vagy normális! Ne menj át, ahol policés szalag van! Még lelőnek az amerikaiak.. azok olyanok..
l1: -Gondolod, pedig nincs is terrorista-fejem..
l2: -Ne mondd ki, hogy té... még meghallják az amerikaiak..
l1: -Most miért.. idejön egy bokor, és nem lehet átmenni az úton.
l2: -Nem bokor, hanem Bush!
l1: -Ne mondd ki, hogy Bé, még lelőnek a té-k...
Ülök a buszon, várok a megállóban, vagy a váróban. Eszem a főzelékem, vagy válogatok a könyvek között, vagy épp tettetem, hogy alszom.
Hallgatom a tucatpárbeszédeket...
...talán épp téged hallgatlak.
Aztán megosztom veled.
